Egy karantén napom

 

A reggeli ébredéssel gondjaim szoktak lenni...

Amikor még tanítás volt, akkor sem ment zökkenőmentesen.

Volt, hogy lekéstem az iskolabuszt párszor, amiért hatalmas letolásokat kaptam,

nyilván jogosan. Amióta otthoni tanulás van, pláne.

Sokáig szoktam lustizni, nehezen ébredek fel, mivel előtte éjszaka sokáig fent szoktam lenni,

mert van egy-két film, amit szeretek, és megnézem.

Anya persze őrjöng miatta, mert másnap ő korán megy dolgozni ,és nem tud tőlem pihenni.

De persze mindig megbocsát, hiszen imád engem.

Végre, mikor észhez térek, elkezdődik a nap.

Néha szoktam kávét inni.

Azután reggelizem, iszom meleg kakaót, eszem egy szendvicset vagy kettőt, attól függ, mennyire vagyok éhes.

Majd géphez ülök, és tanulok.

Van, amiben segíteni kell, akkor kihagyom, és megvárom anyát, hiszen bármikor, bármiben segít.

Ééés természetesen kínszenvedés.

Én nem nagyon akarom már csinálni, anya meg persze üvölt, ha így folytatom, nem lesz belőlem semmi...

Biztosan igaza van, de hát én már csak ilyen vagyok..

Nagy nehezen készen vagyunk, kicsit játszok a számítógépemen, és már este is van.

Vacsorázom, persze mint mindig sokat ennék, mondjuk egy fél malacot...

Na jó, ez csak vicc volt.

Azután elmegyek fürdeni, ami miatt persze kitör a harmadik világháború,

mert kifürdöm szinte az összes melegvizet, és sajnos másnak már úgy kell melegíteni...

Nem direkt van, de olyan jó a meleg vízben ,hogy legszívesebben ki sem jönnék...

Ha végighallgattam a hegyi beszédet, hát irány az ágyikó, a jó meleg ágyikó.

Persze anya fáradt, halkítsd le, ne nézd sokáig, aluggyá mááááá.

Ezt azért írtam így, mert valami isteni, ahogy mondja, és én természetesen megszakadok a röhögéstől....Ez már csak ilyen.

Sokáig nézem a tévét, vagyis az adást, anya szokott javítani, mert szerinte nem mindegy..,pff.

Nagy nehezen elalszom hajnalban, de mintha semmit sem aludtam volna....

Kinyitom a szemem, vagyis felriadok kutyaugatásra, szomszédok persze nem bírnak magukkal,                     

üvöltenek, mint a fába szorult féreg, verik a redőnyt, mint akinek nincs agya, és anya persze tetőzi azzal, hogy: fiam azonnal ébresztő, mert 8-kor témazáró.

Édes istenem, és nem is aludtam szinte semmit sem...

Hát majd tanulok belőle, hiszen az én jövőmről van szó, és más nem tud ezért tenni,

csakis jómagam.